AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az iskola a beiskolázási körzetéből minden tanköteles korú tanulót az általános iskolai tagozatra felvesz.

• Az első osztályba beiratkozás a fenntartó által meghatározott időpontokban a törvényi előírásoknak megfelelően történik A beíratáshoz szükséges dokumentumok: a tanuló anyakönyvi kivonata, szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása), óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó szakvéleménye, a tanuló egészségügyi törzskönyve, egyéb.
• 2-8. évfolyamba történő átvételkor szükséges iratok: a tanuló bizonyítványa és ellenőrző könyve, az előző iskola értesítője, a szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása).
• 1-8. évfolyamba történő felvétel kérelme körzeten kívüli tanuló esetében:

1. Törökbálinti tanuló esetében: a külső kérelmezőkkel szemben előnyt élvez, a szükséges iratok birtokában a tanuló beíratható, ha az iskolában van szabad férőhely.
2. Községen kívül lakó tanuló esetében:

1. Munkatársunk gyermekei a körzeti tanulókkal azonos elbírálásra jogosultak.
2. A beíratás névsor lezárása után mutatkozó üres férőhely esetén támogatható a kérés.

Átvétel esetén a tanuló néhány napon járjon abba az osztályba, ahová felvételét kéri. Az osztályban tanító pedagógusok törekedjenek minél alaposabban megismerni leendő tanítványuk alapvető képességeit, tudását és attitűdjét. A döntés előkészítésekor véleményt nyilvánítanak az érintett tagozatvezető igazgatóhelyettes, a leendő osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok. A felvételről az igazgató dönt.

KÖZÉPISKOLA

A középiskolába történő felvétel alapelvei:

Mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai tagozatra bejutni csak az alábbi módokon lehetséges:

1. felvételi eljárás keretében;

2. azonos középiskolai tagozat esetén átvétellel;

3. különbözeti vizsga keretében (tagozati átjáráskor).

A középiskolába a tanulói jogviszony sikeres felvételi alapján, a felvételi bizottság javaslatára, az igazgató felvételről szóló döntésével jön létre.

A gimnázium sikeres elvégzése adjon alapot sikeres egyetemi főiskolai továbbtanulásra, illetve magas szintű szakmai végzettség megszerzésére.

A szakközépiskola elvégzésével versenyképes szaktudással, biztonságos idegen nyelvi ismeretekkel legyen képes a hallgató a munka világában sikeresen helytállni. A hatosztályos gimnáziumi osztályba jó általános tanulmányi eredménnyel és sikeres felvételi beszélgetéssel lehet felvételt nyerni. A hatosztályos gimnáziumi osztály tanulói 9. osztálytól a tagozatos gimnáziumi osztályba angol különbözeti vizsgával kérhetik áthelyezésüket. A hatosztályos gimnáziumi osztályba – különbözeti vizsgával – az általános iskolák azonos osztályából a felvételi időszakában kérhetik a tanulók az áthelyezésüket. A hatosztályos képzés kifutó jellegű, az utolsó beiskolázási év a 2004-2005-ös tanévre történt.

Az iskola 0. évfolyamán a kötelező idegen nyelvi és informatikai órákon túl az alapképességek és a kulcskompetenciák fejlesztésére, tanulására lesz lehetőség (lásd óraterv). 2005-től a nyelvi előkészítő osztályba felvételi vizsgával juthatnak be a tanulók. A felvételi vizsga a rendes elárásban és az iskola tagozatainak követelményrendszerével történik, amely kiegészül a nyelvi szintet meghatározó teszttel és szóbeli beszélgetéssel. A nyelvi előkészítő évfolyamon angol vagy német nyelvet várjuk az A1 szinten. Az előkészítő év során a hozott nyelvet tanuljáktovább diákjaink 12 óra/hét időtartamban. A nyelvi előkészítő évfolyam idegen nyelvét a miniszteri utasítás szerint tovább kell vinnünk az emeltszintű érettségire trténő felkészítésig.

Az iskola a 9-10. évfolyamon alapvetően gimnáziumi tananyaggal működő középiskola:

a) 6 évfolyamos gimnáziumi osztály

b) idegen nyelvi emelt szintű képzésű 4 évfolyamos gimnáziumi osztály vagy csoport (az első idegen nyelvből folyik emeltszintű képzés, heti óraszáma 5);

c) 4 évfolyamos gimnáziumi osztály vagy csoport;

d) 4 évfolyamos szakközépiskolai osztály vagy csoport

A 10. év végén valamennyi tanulónk alapműveltségi vizsgát (kis érettségi) tehet. A sikeres alapvizsgával a tanuló választása szerint folytathatja tanulmányait a megkezdett tagozaton vagy kérheti áthelyezését a szakközépiskolai tagozat valamelyik szakmacsoportjába.

Az iskola 11-12. évfolyamán két tagozattal működik:

a) Gimnáziumi tagozat:

1) Idegen nyelvi emelszntű képzésű osztály

2) 4 és 6 évfolyamos normál tantervű gimnáziumi osztály

b) Szakközépiskolai tagozat:

1) Műszaki szakterület, informatika szakmacsoport

2) Gazdasági-szolgáltató szakterület, vendéglátás-turizmus szakmacsoport.

11-12. évfolyamban a gimnáziumi tagozaton a továbbtanulást segítő fakultációs foglalkozásokat (matematika, fizika, történelem, földrajz, művészettörténet, drámapedagógia stb.) szervezünk. Az angol-informatikai tagozaton tanulók számára lehetőség nyílik az angol középfokú nyelvvizsga, valamint a számítástechnikai szoftverüzemeltető középfokú szakmai vizsga letételére. Ezek a vizsgák az egyetemi – főiskolai felvételi vizsgákon plusz pontszámokat jelenthetnek. Második idegen nyelvet német, francia és japán nyelvek közül választhatnak a tanulók. A szakközépiskolai tagozaton a szakközépiskolai kerettantervben meghatározott program szerint tanulnak a hallgatók. A teljes fakultációs órakeretet a szakközépiskolában a szakmai alapozásra fordítjuk. Az emelszintű érettségire történő felkészítést a választható órák terhére biztosítjuk. A 12. év végén mindkét tagozat hallgatói közép- vagy emelt szinten érettségi vizsgát tesznek.

A 13-14. évfolyamok célja az OKJ szakmák megszerzése az adott szakmacsoport keretei között. A szakmai specializációs osztályokba gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel is lehet kérni a felvételt. A szakirányú továbbképésre történő felvétel követelménye, hogy a felvételét kérő tanuló a vendéglátó ismeretek középszintű érettségi vizsgával rendelkezzen. Gimnáziumi vagy nem szakirányú szakközépiskolai előképzettség esetén felvételt az a jelölt nyerhet, aki kiegészítő érettségi vizsga keretében a vendéglátó ismeretek középszintű követelményrendszere alapján érettségi vizsgát tesz legkésőbb az első félév végéig.

Az iskola OM kódja: 032616

Részletes és az adott tanévre érvényes felvételi tájékoztató és követelményrendszer olvasható és letölthető itt!

4.8.3.  Felvételi lehetőségek:

q központi írásbeli felvételi vizsga

q helyi szóbeli felvételi vizsga,

q hozott pontszámok (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv, tagozatos gimnázium esetén angol nyelv) alapján max. 15 pont szerezhető

q  Előfelvétel esetén is kötelező a felvételi eljárás lefolytatása

q felvételi előkészítő tanfolyam legjobb záróvizsgái tantárgyanként 3-3 plusz pontot kapnak.

Az érdeklődők számára november hónap folyamán NYÍLT NAP keretében biztosítunk lehetőséget az iskola megismeréséhez.

Felvételi előkészítő tanfolyamot tartunk (tíz alkalommal), kezdési időpont minden év november 1-től. Tantárgyai: magyar, matematika 2-2 óra.

4.9 2005-2006-os tanévben induló nyelvi előkészítő évfolyam tartalmi és szervezési kérdései

4.9.1. A nyelvi előkészítő évfolyam törvényi szabályozása

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. június 23-án elfogadott módosítása (28.§ (4) bekezdése, 29.§ (2) bekezdése) szerint a 2004/2005. tanévtől a gimnáziumok és szakközépiskolák fenntartójuk jóváhagyásával a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. Iskolánkban a fenntartó önkormányzat a 2005-2006-os tanévtől engedélyezte a nyelvi előkészítő évfolyam indítását egy osztályban. A törvény előírja, hogy

· a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40%-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzés folyjon;

· a fennmaradó időkeret legalább 25%-át informatikai képzésre, a maradékot képességfejlesztésre kell fordítani;

· az iskolának a 10-13. évfolyamon kell felkészítenie a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire;

· egy középiskolában 2004. szeptember 1-jén egy, később minden évben eggyel több nyelvi előkészítő osztály indítható.

4.9.2. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai

A nyelvi előkészítő évfolyamon biztosított intenzív nyelvoktatás az egyik legfontosabb elem az Oktatási Minisztériumban kidolgozott és a kormány által jóváhagyott Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztése programban. Ezt a lehetőséget már a 2004/2005-ös tanévben mintegy 500 középiskola kívánja felhasználni arra, hogy hatékonyan emelje a náluk tanulók nyelvtudásának szintjét.

“Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:

(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;
(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére;
(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni."

A Nemzeti alaptantervben meghatározottaknak megfelelően a nyelvi előkészítő évfolyamon is bármely idegen nyelv választható. Tantestületünk javaslata és az önkormányzat döntése alapján iskolánkban angol és német nyelv választható, ha a minimális csoportlétszámot (8 fő) eléri.

Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is.

4.9.3. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők:

· a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,

· a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,

· megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon.

Közvetlen céljai:

· a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,

· a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,

· a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.

4.9.4. Az előkészítő évfolyamon történő idegen nyelvi oktatás megszervezése és megvalósítása

4.9.4.1. A nyelvtanulás keretei

· A kilencedik évfolyamon a tanuló számára kötelező tanórai foglalkozásoknak megfelelő heti 27,5 órás időkeret 40%-át (legkevesebb heti 11 órát) kell idegen nyelv tanítására fordítani. Óratervi javaslatunkban - a jobb időbeosztás miatt - heti 12 idegen nyelvi órát szerepeltetünk, nyelvenkénti és létszám szerinti csoportbontásban, osztályonként maximum három csoportban.

· A tantervi és módszertani programunk a 9. évfolyamos korosztályra épül.

· A hozott nyelv esetében a NAT 2003 az A1 szintet tekinti induló szintnek, iskolánkban ez egyben a felvételi követelmény is.

4.9.4.2. Fejlesztési feladatok

Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik.

A tanév végére elérhető nyelvtudás-szintet ugyancsak sok tényező befolyásolja, de leginkább a tanári szakértelem. Iskolánkban a minimális nyelvi szintet a felvételi tájékoztató A1 szinten határozza meg a négy alapkészségre.

Ha az előkészítő évfolyamon történő idegen nyelvi oktatás keretében a diákok az A1 szinten hozott nyelvet teljes óraszámban (12 óra/hét) tanulják, a tanév végére a kimeneti szint B1.

Európa Tanács	NAT 2003	Érettségi vizsga
B1-B2 Önálló nyelvhasználó	B2 Európai középszint	Emelt szint= középfokú nyelvvizsga
	B1 Európai küszöbszint	Középszint= alapfokú nyelvvizsga
A1-A2 Alapszintű nyelvhasználó	A2 Európai alapszint
	A1 Európai minimumszint

Az Európa Tanács idegen nyelvi tudás szintmeghatározó táblázata (az önértékelő táblázatot lásd a dokumentum végén)

Önálló nyelvhasználó	B2	Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
	B1	Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket.
Alapszintű nyelvhasználó	A2	Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
	A1	Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

4.9.4.3. Az A1, A2, B1 és B2 szintek, KER-re alapuló meghatározása a NAT 2003-ban

Szintek
A1 Európai minimum-szint	Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.
Beszédértés	Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.
Beszédkészség	Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni.
Olvasásértés	Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokon, katalógusban.
Írás	Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözleteket megírni.

A2 Európai alapszint	Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Beszédértés	Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dolgokról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek lényegét.
Beszédkészség	Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait.
Olvasásértés	Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.
Írás	Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

B1 Európai küszöb-szint	Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Beszédértés	A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan beszélnek.
Beszédkészség	Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.
Olvasásértés	Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat.
Írás	Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről, véleményéről.

B2 Európai középszint	Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.
Beszédértés	Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményeiről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét.
Beszédkészség	Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet.
Olvasásértés	Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.
Írás	Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.

4.9.4.4. Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon

A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzése intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 10-13. évfolyamokon az iskolának fel kell készítenie a diákokat az emelt szintű nyelvi érettségire, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60 %-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal.

Az előrehozott, emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskolánk biztosítja, hogy a tanuló a nyelvet szinten tarthassa vagy továbbfejlessze, vagy a felszabadult óraszámot a második idegen nyelvre, akár egy harmadik nyelvre fordítsa.

Ehhez a 10. évfolyamtól a NAT alapelveinek megfelelően kialakított iskolai pedagógiai program szerint folytatódjon a munka. Ennek kiegészítéséül javasoljuk a nyelvórák összekapcsolását a közismereti, illetve a szakmai tantárgyakkal (például idegen nyelvű források felhasználása). Ehhez szakmai és anyagi támogatás pályázható az Oktatási Minisztérium Világ – Nyelv pályázati csomagja 2. Váltogató alprogramjának keretében (pályázati felhívás: az OM és a Tempus Közalapítvány honlapján – www.tka.hu, 2003-ban elkészülő segédanyagok összesítése ugyanott).

4.9.4.5. Módszertani javaslatok a nyelvi előkészítő évfolyamon történő idegennyelv-oktatáshoz

Az OM célja a 2004 szeptemberétől beindítható nyelvi előkészítő évfolyamok létrehozásával az, hogy tanulva az extenzív nyelvoktatás adta tapasztalatokból, minél szélesebb társadalmi rétegeknek biztosítson intenzív nyelvtanulási lehetőséget.

Ennek az évfolyamnak a programja hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. Az intenzív nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlődését, látókörének és szellemi befogadóképességének bővülését, a más emberekkel, kultúrákkal való közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnőttként is.

Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az intenzív programokon megszerzett tudás könnyebben elkopik, ha nem készítik fel a tanulókat a folyamatos szintentartás, az egész életen át való tanulásra. Különös jelentőségű az önálló tanulásra, önértékelésre való felkészítés (lásd Európai nyelvtanulási napló), melynek használatát iskolánkban is alkalmazzuk valamennyi nyelvi szinten.

A program hozzájárul az iskola pedagógiai innovációs folyamatához. A nyelvi előkészítő évfolyam a különböző munkaformák “kísérleti terepe" lehet az iskolában, sokszorozó hatása számos területen érvényesülhet. A tanárok más osztályaikban, a tanulók a későbbi évfolyamokon és más tantárgyak esetében is használhatják az itt jól bevált és megkedvelt tevékenységi formákat, amelyekre ez a rendszer több, jobb lehetőséget kínál.

4.9.4.6. Szervezési kérdések

Ahhoz, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam jó működjön, komoly szervezési és döntéshozó feladatokat kell megoldani az iskolán belül, különböző szinteken.

Iskolaszintű feladatok és döntések a következőkről:

· A hozott nyelvet tanítjuk (angol, német) heti 12 óra;

· tanulói csoportlétszám; 8-16 fő között, nyelvi és létszám szerinti bontásban.

· A nyelvi munkaközösségek monitoring csoportot hozzanak létre az eredményesség mérésére és értékelésére;

· az együttdolgozás, konzultáció, adminisztráció biztosítása;

· a tankönyvhasználat lehetőségei:

Ø a tanulók megvásárolják nyelv- és tankönyveiket, figyelembe véve a tankönyvellátás rendjét;

Ø az iskolai könyvtárból valamennyi pedagógus kölcsönözheti a tankönyveket;

Ø a könyvtári állományba osztályonként további 3 teljes sorozat megvásárlása indokolt.

Tantestületi feladatok és döntések a következőkről:

· nyelvtanárszám / csoport; iskolánkban a 2 nyelvtanár/csoport szervezést valósítjuk meg.

· a tanulócsoportoknak csoportvezető tanáruk is lesz az osztályfőnökön kívül;

· az évfolyamon belül a speciális programokkal (például a nyelvoktatás, informatika, anyanyelvi beszédkultúra) foglalkozó tanárok a munkacsoportokhoz tartoznak;

· az osztályban tanító valamennyi tanár team-vezetője az osztályfőnök.

A nyelvoktatással kapcsolatos feladatok és döntések a következőkről:

· törekszünk homogén tudásszintű csoportok kialakítására;

· a tananyag, a tankönyvlista, a kiegészítő anyagok kiválasztásában az OM ajánlását vesszük figyelembe;

· a munka megosztása a két nyelvtanár között, a nyelvi készségek szerint történik;

· az egyes készségek súlyozásának meghatározása a nyelvi érettségi készségszintek százalékos arányának megfelelően történik.

4.9.4.7. A nyelvtanítás hatékonysága, intenzitása

A nyelvtanulás hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi csoportok létszáma – a nyelvstúdió befogadóképességéhez igazodva - 16 tanulónál több nem lehet. A és a nyelvtanulás hatékonyságának érdekében az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

· Az alapító okiratban meghatározott maximális osztálylétszám felénél ne legyen nagyobb létszámú a nyelvi csoport.

· Iskolánkban csoportonként két nyelvtanár vesz részt a munkában. Munkájukat folyamatos konzultáció keretében hangolják össze.

· Olyan tevékenységi formákat választunk, amelyek már a tanulási folyamat során a diákokat sikerhez, az erőfeszítést visszaigazoló eredményekhez juttatják. Derüljön ki a számukra ebben a tanévben is, hogy fontos és érdekes tevékenységekre képesek idegen nyelven és az idegen nyelv tanulása révén.

· Ebben a programban az együttműködés, a kapcsolatteremtés mindenképpen intenzívebb, mint az idegen nyelvet nem ilyen magas óraszámban tanuló diákoknál. Így szorosabb a kötelék a

Ø tanuló és a tanár között,

Ø tanuló és a tananyag között,

Ø tanulók között.

· Az odafigyelés, a motiváció foka várhatóan magasabb a programban.

Ø A ide jelentkezett gyerek (feltehetően) érdeklődőbb, mint az, akinek a nyelvóra csak egy a sok közül.

Ø Az odafigyelés a tanár részéről is várhatóan nagyobb. A heti 8-10 órában tanító tanár többet látja a tanulókat, alkalma van megismerni, rátapintani az erős és gyenge pontjaira és azokat fejleszteni. Intenzívebb lehet az ellenőrzés, a visszacsatolás is, ami segíti a folyamatos és eredményes munkát.

· Az intenzív nyelvoktatást folytató iskolák tapasztalataira alapozva, a következő tevékenységek, elemek megvalósítására érdemes törekedni:

1. folyamatos, lehetőleg mindennapos nyelvtanulás;

2. a célok és a tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében;

3. munkamegosztás a tanárok között;

4. nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka (a házi feladatokban is);

5. tanulási stratégiák oktatása, fejlesztése (segédeszközök használata, média, digitális anyagok, internet, könyvtár stb. );

6. a szókincs aktívabb, rendszeres, változatos gyakorlása;

7. több autentikus anyag használata;

8. kiegészítő anyagok változatossága;

9. az anyanyelv és a célnyelv komparatív és kontrasztív szemlélete, az anyanyelvi beszédkultúrával való (esetleg tantárgyként is) szorosabb kapcsolat;

10. fokozott interkulturális közelítés (pl. nyelvterületi ünnepekről megemlékezés);

11. projektek előkészítése és megvalósítása;

12. könnyített/szintezett olvasmányok használata;

13. újság, faliújság írása, szerkesztése;

14. kiejtésgyakorlás;

15. nyelvi klub;

16. idegen nyelvi színjátszó kör;

17. videófilm készítése;

18. változatosabb évközbeni értékelés, osztályzás, %-os teljesítménymérés;

19. év végi szintfelmérés, értékelés (önértékelés – Európai Nyelvtanulási Napló, egymás értékelése, alapkészségek értékelése);

20. informatikai és egyéb eszközök változatos használata (lásd például Nyelv + számítógép alprogram).

4.9.5. A nyelvtanárok felkészítése a nyelvi előkészítő évfolyamra

1.
Az Oktatási Minisztérium 30 órás továbbképzést állított össze és akkreditáltatott “Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamon" címmel. Iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyamon történő idegen nyelv oktatásának feltétele e tanfolyam elvégzése, melyet az intézmény 100%-ban finanszíroz.

“Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamon" című továbbképzés lehetőséget ad arra, hogy a tanárok, akik ezzel az új iskolai feladattal találkoznak, felfrissítsék, szükség szerint bővítsék nyelvpedagógiai és módszertani tudásukat. A továbbképzés

1. koherens elméleti keretbe foglalja az idegen nyelvi készségek intenzív fejlesztésének gyakorlati kérdéseit;

2. elősegíti, hogy a résztvevők megismerjék és a gyakorlatban alkalmazzák a tanulóközpontú nyelvtanítást, a reflektív értékelési technikákat, a tanári és tanulói kooperációt és a diákokhoz, valamint a helyi kontextushoz rugalmasan igazítható osztálytermi eljárásokat,

3. képet ad a nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános és különös vonásairól, ezzel a résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy saját helyi tantervüket és tanmenetüket a lehető legjobban megtervezhessék és megvalósíthassák.

2.
Az Oktatási Minisztérium konferenciát szervez a nyelvi előkészítő évfolyamot indító középiskolák nyelvtanárainak. A fórum a szakmai előadásokon túl lehetőséget ad az addig felmerülő kérdések megvitatására is. Pedagógusaink részére a konferencián való résztvétel ajánlott és támogatott továbbképzési forma, ezért az előzetesen engedélyezett és a továbbképzési költségvetésben tervezett konferencia költségeit az intézmény teljes mértékben átvállalhatja.

4.9.5.1. Az önértékelési táblázat egyben az adott szint követelményeit is tartalmazza

2. táblázat. Közös Referenciaszintek: önértékelési táblázat
		A1	A2	B1	B2	C1	C2
SZÖVEG-ÉRTÉS	Beszéd-értés	Megértek ismerős szavakat és nagyon alapvető fordulatokat, amelyek a személyemre, családomra vagy a közvetlen környezetemben előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak, feltéve, hogy lassan és világosan beszélnek.	Megértek egyes fordulatokat és a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a számomra legközvetlenebb személyes dolgokról van szó (pl. nagyon alapvető információk a személyemmel, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatban). Megértem a rövid, világos és egyszerű üzenetek és bejelentések lényegét.	Főbb vonalaiban megértem a köznyelvi [1] beszédet, ha az számomra rendszeresen előforduló ismerős témákról (iskola, munkahely, szabadidő stb.) folyik. Megértem a legfontosabb információkat azokban a rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési körömhöz vagy munkámhoz kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és világosan beszélnek.	Megértem a hosszabb beszédeket és előadásokat, valamint követni tudom az összetettebb érveléseket is, ha annak témájában valamelyest jártas vagyok. A televízióban megértem a legtöbb hírműsort és az aktuális eseményekről szóló műsorokat. Megértem a játékfilmek többségét is, amennyiben köznyelvet beszélnek.	Megértem a hosszabb beszédeket akkor is, ha nem világosan tagoltak, és az összefüggésekre csak utalnak, de azokat nem fejtik ki. Különösebb erőfeszítés nélkül megértem a televíziós programokat és játékfilmeket.	Nem okoz nehézséget bármiféle beszélt nyelv megértése, legyen az élőbeszéd vagy tv/rádió-közvetítés, még akkor sem, ha gyorsan, anyanyelvű beszélőkre jellemző sebességgel beszélnek, amennyiben van egy kis időm, hogy megszokjam a kiejtést.
	Olvasás	Megértem az ismerős neveket, szavakat és nagyon egyszerű mondatokat, például feliratokon, posztereken és katalógusokban.	El tudok olvasni nagyon rövid, egyszerű szövegeket. Egyszerű hétköznapi szövegekben (pl. hirdetések, prospektusok, étlap vagy menetrend) megtalálom az elvárható keresett információt és megértem a rövid, egyszerű magánleveleket.	Megértem azokat a szövegeket, amelyek elsősorban gyakran előforduló hétköznapi vagy a munkával kapcsolatos szókincset tartalmaznak. Megértem az eseményekről, érzelmekről és kívánságokról beszámoló magánleveleket.	El tudom olvasni a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat, amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Értem a kortárs irodalmi prózai szövegeket.	Megértem a hosszú, összetett tényszerű és irodalmi szövegeket, és észlelem a stílusbeli különbségeket. Megértem a szakcikkeket és a hosszabb műszaki leírásokat akkor is, ha nem kapcsolódnak a szakterületemhez.	Könnyedén el tudok olvasni szinte bármilyen típusú, akár elvont, akár szerkezetileg vagy nyelvileg összetett írott szöveget, mint pl. kézikönyveket, szakcikkeket és irodalmi műveket.
BESZÉD	Beszélgetés	Tudok egyszerűen kommunikálni, ha beszélgetőtársam hajlandó egyes dolgokat lassabban elismételni vagy másképpen megfogalmazni, és segít formába önteni az én mondandómat. Fel tudok tenni és meg tudok válaszolni egyszerű kérdéseket, amelyek a közvetlen szükségletekre vagy nagyon ismerős témákra vonatkoznak.	Tudok kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, melyek egyszerű és közvetlen információcserét igényelnek ismerős témákkal és tevékenységekkel kapcsolatban. Boldogulok nagyon rövid társasági beszélgetés során is, még ha általában nem is értek eleget ahhoz, hogy magam tartsam fenn a párbeszédet.	Meg tudok birkózni a nyelvterületen utazás közben felmerülő legtöbb helyzettel. Ismerős, számomra érdekes vagy mindennapi témákra (pl. család, hobbi, munka, utazás és aktuális események) vonatkozó beszélgetésekben felkészülés nélkül is részt tudok venni.	Tudok olyan mértékben folyékonyan és természetes módon kommunikálni, ami lehetővé teszi a normális interakciót anyanyelvű beszélőkkel. Aktívan részt tudok venni az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudom indokolni és fenn tudom tartani nézeteimet.	Folyékonyan és természetes módon ki tudom fejezni magam, anélkül hogy feltűnően gyakran keresgélném a szavakat. Társasági és szakmai célokra rugalmasan és hatékonyan tudom használni a nyelvet. Pontosan meg tudom fogalmazni gondolataimat és véleményemet, és azokat képes vagyok ügyesen más beszélők gondolataihoz kapcsolni.	Erőfeszítés nélkül bármilyen társalgásban vagy beszélgetésben részt tudok venni, és jól ismerem az idiomatikus kifejezéseket és hétköznapi szófordulatokat is. Folyékonyan tudok beszélni, és a kisebb jelentésárnyalatokat is pontosan ki tudom fejezni. Beszéd közben felmerülő kifejezési nehézségeimet olyan gördülékeny átfogalmazással oldom meg, hogy mások alig veszik észre.
	Össze-függő beszéd	Lakóhelyemet és ismerőseimet egyszerű fordulatokkal és mondatokkal le tudom írni.	Több fordulattal és mondattal egyszerű módon le tudom írni pl. a családomat, más embereket, lakóhelyemet, tanulmányaimat, jelenlegi és legutóbbi munkahelyemet.	Egyszerű, összefüggő fordulatokkal le tudok írni élményeket és eseményeket, valamint álmaimat, vágyaimat és céljaimat. Röviden meg tudom indokolni és magyarázni a véleményeket és terveket. El tudok mesélni egy történetet vagy egy könyv vagy film cselekményét, és le tudom írni, hogyan hatott rám.	Világos, részletes leírást tudok adni az érdeklődésemmel kapcsolatos témák széles köréről. Ki tudom fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontomat, és el tudom mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait.	Összetett témákat világosan és részletesen be tudok mutatni úgy, hogy az egyes alpontokat egymással összekapcsolom, egyes szempontokat külön kifejtek és a végén a mondandómat megfelelő befejezéssel lekerekítem.	Elő tudok adni világosan, gördülékenyen kifejtett leírást vagy érvelést az adott helyzetnek megfelelő stílusban. Előadásomat logikusan fel tudom építeni oly módon, hogy az a hallgatók segítségére legyen a fontos pontok felismerésében és megjegyzésében.
ÍRÁS	Írás	Meg tudok írni egy rövid, egyszerű képeslapot, például az üdülésemről. Formanyomtatványon (pl. egy szállodában) ki tudom tölteni a nevemre, címemre és állampolgárságomra vonatkozó személyes adatokat.	Meg tudok írni rövid, egyszerű feljegyzéseket és üzeneteket, amelyek a közvetlen szükségletekre vonatkoznak. Meg tudok írni egy nagyon egyszerű magánlevelet, például hogy köszönetet mondjak valakinek valamiért.	Meg tudok fogalmazni egyszerű, összefüggő szöveget ismert vagy engem érdeklő témákban. Magánlevélben be tudok számolni élményeimről és benyomásaimról.	Világos, részletes szöveget tudok írni az érdeklődésemmel kapcsolatos témák széles körében. Fogalmazásban vagy beszámolóban át tudom adni az információkat, vagy ki tudom fejteni érveimet egy adott álláspont mellett vagy ellen. Levélben meg tudom fogalmazni az események és élmények személyes jelentőségét.	Bizonyos részletességgel ki tudom fejteni véleményemet világos, jól szerkesztett szövegben. Tudok összetett témákról levelet, esszét vagy beszámolót írni, és a szerintem fontos szempontokat ki tudom emelni. Írott szövegben meg tudom választani az olvasónak megfelelő stílust.	Világos, gördülékeny és megfelelő stílusú szöveget tudok írni. Meg tudok fogalmazni olyan összetett leveleket, beszámolókat és cikkeket, amelyek az adott témát olyan hatékony logikai szerkezettel mutatják be, amely segíti az olvasót a fontos pontok felismerésében és megjegyzésében. Szakmai és irodalmi művekről összefoglalót és recenziót tudok írni.

[1] "Köznyelv"-en a "köznyelvi norma szerinti" nyelvhasználatot értjük.

Forrás: Oktatási Minisztérium ajánlása a nyelvi előkészítő évfolyamokhoz, Budapest, 2004. www.om.hu